
Egyáltalán nem használhatják a szoláriumot az I-es bőrtípusúak, a18 évesnél fiatalabbak, akik fényérzékenységet okozó gyógyszereket szednek és akiknek családjában már előfordult bőrrák. Mindenki más heti 2-3 alkalommal szoláriumozhat mértéktartóan, úgy, hogy két alkalom között legalább 24 óra teljen el, sőt a II-es bőrtípusúaknál legalább 48. Az európai szabvány évi max. 60 szolárium látogatást javasol.
A szoláriumozási alkalom az az időegység, amely az egyénhez szabott MED eléréséhez szükséges (MED= minimális erythema adag). Egyben az a határérték, ami éppen a mindenképpen elkerülendő bőrleégés előtt van. A szoláriumozás hosszát tehát meghatározza a berendezés maga, a vendég bőrtípusa és barnulási képessége. A szoláriumozás napján soha ne feküdjünk természetes nap alá.
Gyógyászati és tudományos megállapítások egyértelműen utalnak arra, hogy a leégés az a tényező, mely a bőrrák keletkezésének veszélyét hordozza magában, különösen, ha ez gyermekkorban történik. A szolárium felelősségteljes használata során a barnulást és a D vitamin szint képződését kontrollált módon biztosítják az UV- sugarak.
A szoláriumok biztosítják a kontrollált barnulást és megfelelő szintű D vitamin képződését és megtartást. (Ld.: D vitaminról később). A természetes napozás során különböző erősségű UVsugárzásnak tesszük ki a bőrünket, ahol a sugárzás erőssége a napszaktól, a földrajzi helytől és az évszaktól függ. A szoláriumban a barnítási program a bőrtípustól és a berendezéstől függően biztonságosan beállítható úgy, hogy a túl-expozíció, a leégés elkerülhető legyen.
Az országos szolárium egyesületek közötti információ csere. A kíméletes napozás támogatása természetes körülmények között és a szoláriumban. Megbízható barnító berendezések és lámpák használatának támogatása. Iránymutatás és tanácsadás az UV-fény kíméletes használatára vonatkozóan. Tudományos kutatási és fejlesztési eredmények gyűjtése mind az UV-sugárzás előnyei, mind a rizikófaktorok tekintetében.
A négy fő elem, amire életünk során rá vagyunk szorulva, a levegő, a víz, a föld és a napfény. Ha ezek bármelyike hiányzik, létezésünk egyszerűen nem lehetséges! A nap nélkül nem lenne élet, de túl sok nap sem kívánatos. A napfény, az ultraibolya sugárzás (UVC, UVB és UVA) származhat a napból és a szolárium csövekből. Az UVC sugarakat - amelyek a legveszedelmesebbek az emberi szervezetre -, az ózonréteg szűri ki, az UVB (ami szintén okozhat bőrleégést és szemgyulladást), valamint az UVA elérik a földfelszínt. A sugárzás erőssége a nap szögétől, pl. a földrajzi helyzettől, az évszaktól és az adott napszaktól függ. Az UV sugarak láthatatlanok. A természetes nap alatt az emberek nagy része nem is tudja, milyen dózisú besugárzás érte őket. A szoláriumok nem csak UVA és UVB sugarakat bocsátanak ki, hanem továbblépve úgy szabályozzák az UV - sugárzást, hogy a leégés veszélye minimálisra csökkenjen, míg a barnulást a maximális szinten biztosítsák. Mint tudjuk: a napot nem lehet szabályozni! A szolárium csövek tulajdonságainak állandó fejlesztése következtében biztosítható az UV -sugárzás kedvező hatásainak kihasználása.
ermészetes bőrszínünket a melanin nevű bőrfesték határozza meg. Ennek mennyiségét öröklődött tulajdonságaink határozzák meg.UV hatására a bőr mélyén levő melanocitának nevezett sejtek olyan folyamatot indítanak el, melynek során több melanin keletkezik. A lebarnulást a keletkezett melanin bőrfelületre jutása okozza. Az UV ugyanekkor a felső bőrfelület vastagodását is okozza. Ez a bőr természetes védekezése az UV – sugárzás ellen a leégés elkerülése érdekében.
Az emberek különböző módon reagálnak az UV sugárzásra. A sötét bőrűek gyorsabban termelnek több melanint, míg az igen világos bőrű emberek bőre igen kevés melanint tartalmazhat, ezek az emberek sem a napon, sem a szoláriumban nem barnulnak.A természetes napozást túlzásba visszük, könnyen kaphatunk bőrleégést. A bőr természetes regenerálódó képességgel rendelkezik, de ha ezt túl gyakran vesszük igénybe, akkor túlterhelődik, ami a bőr végleges károsodását okozhatja.
A D vitamin elengedhetetlen a jó egészséghez. A legtöbb európai túl kevés D vitamint kap, különösen a téli hónapokban, mivel ilyenkor a napfény kevés UV fényt tartalmaz. Egészségügyi tanulmányok bizonyították világszerte, hogy D vitaminnak milyen fontos szerepe van a megelőzésben:
A sejtek szintjén: mell-, vastagbél- és prosztata-rák
A csontozat szintjén: osteoporosis, osteomalacia és combnyak-törés
A szervek szintjén: magas vérnyomás, hypertensio, és szívbetegségek
Mentális szinten: SAD, pre-menstruációs szindróma, PMS, depresszió és általános közérzet
Auto-immun betegségek: sclerosis multiplex, 1. típusú diabetes, és rheumatoid artritis
Bőrproblémák: pl. psorisasis
Táplálkozási problémák
Orvosi és tudományos körökben egyöntetűen elfogadott tény, hogy az ember természetes állapotában a D vitamin 90 %-át a bőrön keresztül kapja, mégpedig a napfény által. Az ember úgy van „tervezve”, hogy csak 10 %-ot kapjunk táplálkozás által, tehát a napfény életfontosságú a számunkra oly szükséges D vitamin előállításában. Manapság legtöbbünk mesterséges megvilágításban éli az életét, és nem részesülünk napfényben, melyet elődeink bőven élveztek a szabadban végzett munka folyamán. Ez nem segíti elő az optimális D vitamin szint fenntartását, és D vitamin raktárak építését, hogy a napsütésben szűkös téli hónapokra is kitartson. Megváltozott életvitelünk miatt legtöbbünk elégtelen D vitamin szinttel rendelkezik, még a tavaszi és nyári hónapok alatt is, nem beszélve a téli tartalékolásról. Ezért tanácsolnak elismert D vitamin szakértők legalább heti kétszeri ésszerű mértékű napozást, szoláriumozást.